Hírek, cikkek, érdekességek, aktualitások


Miért érdemes ökológiai szőlőtermesztésre váltani?

Miért érdemes ökológiai szőlőtermesztésre váltani?

Írta: László Gyula

 

Az ökológiai szőlőtermesztés napjainkban már egy világszerte elfogadott termesztéstechnológiai módszer. Szemléletéből és előírásaiból adódóan minimalizálja a környezet vegyszerterhelését, garantálja a termés vegyszermentességét, nagyobb munkaerő igényével a vidéki munkahelymegőrzést is szolgálja. Az ökológiai szőlőtermesztés nem kizsákmányolja a természetet, hanem hosszútávon fenntartható módon együtt működik azzal. Teszi mindezt szigorúan ellenőrzött körülmények között, vállalva azt is, hogy sajnos időnként csalókat kell kizárni a rendszerből, mely mindig médianyilvánosságot kap. Az ökológiai gazdálkodás az egyetlen olyan termesztési rendszer, ahol az előírások betartását valóban szigorúan ellenőrzik.

Az ökológiai szőlőtermesztés módszerei ma már olyan fejlettek, hogy alkalmazásuk biztosítja a vegyszeres gazdálkodással megegyező termésbiztonságot és a magas minőséget. A korai „bio úttörők” kezdeti problémái és az ebből adódó időnként vitatható minőség már a múlté: egy bioszőlő termesztő ma már minőségben ugyanazt képes produkálni, mint konvencionális társa, csak éppen vegyszermentesen, ami egyre inkább a prémium minőség alapja. A csúcsborászatok közül egyre többen jönnek rá erre és váltanak ökológiai gazdálkodásra.

A következőkben felsorolunk néhány, véleményünk szerint meggyőző érvet, hogy miért érdemes az ökológiai szőlőtermesztésre átállni.

1.      Piaci megfontolások

Ma már egyértelmű elvárás az igényes piacokon a mezőgazdasági termékek vegyszermaradék mentessége. Különösen így van ez a borok esetében. A megállapított megengedett szermaradék értékek betartása alapvető elvárás minden mezőgazdasági termék értékesítésekor. De mi van akkor, ha egy termékben ötféle szermaradék van, igaz megengedett mennyiségben. Az így kialakuló ún. koktélhatásról semmit sem tudunk, az ezirányú kutatások csak mostanában kezdődtek el és lehet, hogy komoly veszélyforrást fognak találni a „vegyszer koktélokban” amelyek a fogyasztók asztalára kerülő élelmiszerekben találhatók.

A minőségi bor egy prémium élelmiszer, ami nem tartalmazhat ilyen rejtett veszélyforrást. Ezért a minőségi borok piacán alakult ki az elsők között az igény a szermaradék mentességre, amit legegyszerűbben és garantált módon az ökológiai gazdálkodással lehet biztosítani.

Ennek köszönhetően az igényes külföldi piacokon mára a borok eladhatóságát a magas minőségen kívül azok vegyszermentessége is nagyban befolyásolja. Lefordítva: a bio borok sokkal keresettebbek és egyszerűbben értékesíthetők, mint a konvencionálisak. Természetesen csak akkor, ha minőségben kifogástalanok.

Ezért aki ma magyar termelőként egy igényes külpiacon akar megjelenni minőségi borával, a legegyszerűbben bio minősítésű borral tud sikereket elérni.

Az ökológiai gazdálkodás során számos olyan tapasztalatot is szerezhet a termelő, ami a bormarketingben is kihasználható: pl. miért ne lehetne azzal segíteni a bor értékesítését, hogy elmondjuk milyen sokféle lepke vagy madár él abban a szőlőben, ahol ez a bor termett. Vagy informáljuk a vevőt arról, hogy milyen, a környezetet nem károsító módszerekkel állították elő az adott bort. Ezek a háttérinformációk megjelenhetnek akár a címkén, akár reklámanyagokban, biztos hogy a vásárlókat pozitívan befolyásolják a vásárlási döntésükben.

 

1. ábra. Ritka csücskös boglárkalepke bioszőlő sorközében (fotó: László Gyula)

2.      Minőségi megfontolások

A vegyszerekre alapozott szőlőtermesztésben alkalmazott technológiák többnyire egyenborokat eredményeznek. A vegyszeres gyomirtás negatívan hat a szőlő kondíciójára, sok később jelentkező betegséget generál. Sok növényvédőszer befolyásolja a szőlő természetes érését és a fermentációt, a felszívódó szerek időnként kikóstolhatók a borból. Mindezek minőségi problémákat okoznak a borkészítés folyamán és a kész borban is.

A természetes módszerekkel kezelt szőlő ellenállóbb, több immunanyagot tartalmaz, és a termőhelyi adottságokat jobban tudja érvényesíteni a borban. A terroár jellegek a biogazdálkodás során sokkal hangsúlyozottabban tudnak megjelenni a borban mint vegyszeres gazdálkodásban. A biogazdálkodással egyedi, szerethető borokat lehet készíteni.

3.      Környezetvédelmi és munkaegészségügyi megfontolások

Az iparszerű, környezetpusztító mezőgazdaság évtizedei után minden józan és felelős gondolkodású ember rájött arra, hogy az az út nem járható tovább. A környezet vegyszerekkel történő szennyezése hamar visszaüt, pl. a talaj terméketlenné válik, a rétegvizek elszennyeződnek, az emberek vidéken kénytelenek palackozott, vagy zacskós vizet inni, mert a csapból ihatatlan vegyszeroldat folyik.

Szerencsére egyre több gazdálkodó ismeri fel azt, hogy – még ha közvetlen haszna nem is származik belőle – abba kell hagyni a környezet egyoldalú kizsákmányolását, szennyezését. Fontos az is, hogy azok a dolgozók, akik minden nap az ültetvényben dolgoznak, azok se folyamatos vegyszerterhelés alatt tegyék dolgukat, hanem egy egészséges, vegyszermentes munkakörnyezetben. A permetezést végző munkatársakat érő kockázat az ismeretlen kémiai anyagok kijuttatása során óriási, az anyagok hatása alattomos és persze bizonyíthatatlan, hogy a szegény traktoros, vagy növényvédős kolléga miért halt meg rákban! Az ökológiai gazdálkodás során alkalmazott anyagok ilyen fajta kockázatokat nem hordoznak, a biogazdálkodás egy egészségesebb mezőgazdasági munkahelyet biztosít.

4.      Érzelmi megfontolások

A szőlőtermesztésben – szintén az iparszerű gazdálkodáshoz köthetően – sokáig uralkodott az a szemlélet, hogy az ültetvényben katonás rendnek és halálos csendnek kell lennie! A steril, halott, sivatag-szerű ültetvény lehet hogy mutatja a szőlész rendmániáját, de sajnos ez tökéletes tévút: a természetben nincs semmi elvágólag. Aki kipróbálja az ökológiai szőlőtermesztést és betelepíti a sorköztakaró növényzetet, az hamar rájön arra, hogy az élő, picit természetközelibb (nem a gyomos, elhanyagolt szőlőről beszélünk, az más, az valóban nem kívánatos) szőlő sokkal szebb és kellemesebb, mint egy növénysor az élettelen sivatagban. A bio szőlőbe bármikor be lehet menni, egy kicsit a természet részeként tekinthetünk rá, nézhetjük benne a szép lepkéket, hallgathatjuk a rovarok zsongását a virágzó sorközökben, megcsodálhatjuk a benne röpködő szép madarakat. A gyerekekkel is könnyebb megszerettetni az élő szőlőültetvény szépségeit. Ha a szőlészetet vendéglátással is összekapcsoljuk, vendégeinket is el tudjuk bűvölni az élő és mégis csodálatos borokat termő szőlővel. Tulajdonképpen a biodiverzitás helyreállítása a szőlőben élhetőbb környezetet teremt nem csak a szőlész számára, hanem mindazok számára is akik ilyen szőlők környezetében élnek.

2. ábra. Élettel teli bio szőlő ültetvény (fotó: László Gyula)

 5.      Támogatás

A biogazda felvállal egy szigorú feltételrendszert a környezet védelme és az egészséges élelmiszer előállítás érdekében, ami magasabb költséget, több kézimunkaerő igényt és sok esetben alacsonyabb termést (ez a szőlészetre nem áll, hiszen úgyis terméskorlátozás van) eredményez. Ezt az áldozatos munkát a társadalom kompenzálja azzal, hogy az adófizetők pénzéből külön támogatásban részesíti az ökológiai gazdálkodást. Ez a támogatás a jövőben is bizonyosan fennmarad és a legnagyobb mértékű agrártámogatást jelenti.

Fel kell hívni a figyelmet azonban arra, hogy csak a támogatásért senki ne kezdjen meggyőződés és elkötelezettség nélküli biogazdálkodásba!

A Biocont Kft. Magyarországon egyedülállóan rendelkezik komplex öko szőlő növényvédelmi rendszerrel, melynek elemei:

Ecowin fajgazdag sorköztakaró vetőmagkeverék

Typhlodromus pyri ragadozó atka

Isonet L plus feromon légtértelítés szőlőmolyok ellen

DiPel DF rovarölő szer

Prev-B2 bórtartalmú lombtrágya narancsolaj vivőanyaggal

Alginure növényi immunaktiváló növénykondicionáló

Vitisan növénykondicionáló

Oikomb (K-Vízüveg) növénykondicionáló

Pomuran Réz gombaölő szer

Bővebb felvilágosítást a Biocont ökoszőlő programjáról Kőrös Tamás szaktanácsadó kollégánk tud adni.